A kék szallanderekről

Amikor 2012 őszén egy izabell színű kosorrú bakkal fedeztettem Szeplőt, az első székely anyanyulak egyikét, akkor még nem sejtettem, hogy később úgy tekintünk vissza erre a párosításra, mint a kék szallander szín alapjainak első építőkockájára. Sőt, amikor 2014 tavaszán Bibircs nevű nőstényemet bécsi kék bakkal pároztattam, még akkor sem a kék szallander volt a cél, hanem csak egy sima vérfrissítés a fekete szallander állományban. Azért is történhetett ez meg, mert a szakirodalom szinte semmit sem ír a kék szallanderekről, egyetlen közép-, vagy nagytestű  fajtában sem elfogadott szín, és akkoriban én is annyira a fekete szallanderre koncentráltam, hogy egyszerűen meg sem fordult a fejemben, hogy tovább is lehetne fokozni az izgalmakat. Így aztán talán annyira nem  meglepő, hogy az első kék szallander megszületése 2015-ben teljesen váratlanul ért, és inkább anomáliának tekintettem, mintsem sikernek. Olyannyira, hogy túl is adtam Levendulán, pedig annak a Lencsének volt alomtestvére, amely később az első országos bajnok székely nyúl lett.

Szeplő

Trisztán, az izabell kosorrú bak

Bibircs

És hogy miként jött össze ez a kék szallander szín? Ahhoz, hogy egy recesszív szín kihasadhasson két domináns - jelen esetben fekete szallander - szülőből, ahhoz értelemszerűen mindkét szülőnek hordoznia kell a recesszív allélt - jelen esetben a kéket. Levendula szülei Vien és Lelle voltak. Vien szülei a már emlegetett bécsi kék bak és Bibircs, így ő kötelező módon kék hordozó kellett legyen, míg Lellének egy Bandi nevű thüringiai bak volt az apja, aki a már szintén emlegetett izabell színű kosorrú bak, Trisztán fia volt. Az ő esetében nem volt törvényszerű, hogy kék hordozónak kell lennie, de a szerencse úgy hozta, hogy az volt, így amikor Lellét vele fedeztettem, recesszív alléljaik egymásra találtak és  megszületett az első kék szallander székely nyúl.

Vien - Bibircs fia a bécsi kék baktól

Lelle

Bandi - Trisztán fia

Mindezt csak mint érdekességet írtam le, hiszen Levendula vakvágányra került, utódai a feledés homályába merültek és a mai kék szallander állománynak szinte már semmilyen köze nincs hozzá. Jelentősége főként abban áll, hogy felhívta a figyelmemet arra, hogy ezt a színt is elő tudjuk állítani, és így megalapozta a későbbi gondolkodásmódomat.  Időközben az ő esetéhez hasonlóan másoknál is jelentek meg kék szallander kölykök - Puskás Gábor és Bogdan Silvestru Mircea neve említhető itt meg -  ami tovább érlelte bennem azt az elhatározást, hogy a kék szallandert is belefoglaljuk a standardba és tudatos tenyésztésbe kezdjünk. 

Lassan mentek a dolgok, mivel én továbbra is a fekete-, meg a havanna szallanderre koncentráltam, Puskás Gábor felszámolta az állományát, így egészen 2017-ig csak Bogdan Silvestru Mircea-nál és a Puskás Gábor állományát részben átvevő Fazakas Alpárnál volt néhány kék szallander példány. Ebben az évben azonban többen is elkezdtek érdeklődni a kék szín iránt; előszőr Ábrahám Lajos és Jancsó László Lóránd, majd Velencei András és később Forgács Lehel is jelezte, hogy szeretne ezzel a színváltozattal komolyabban foglalkozni, és végre én is úgy döntöttem, hogy szorítok helyet a kékeknek is az udvaromon. Az időnként még kihasadó kék szallanderek tenyészértéke hirtelen az egekbe szökött; 2018-ban szerencsére több ilyen kellemes meglepetés is volt nálam, közülük maradt meg Szilva és Surprise tenyészanyának, és a Bogdan Silvestru Mircea-tól, Fazakas Alpártól és Fóris Mátétól kapott tenyészállatok is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy új lendülettel vághassak neki a tenyésztésnek. Ugyanakkor intenzív vérfrissítésbe is kezdtem egy kiváló bécsi kék bakkal, valamint egy még annál is jobb mecklenburgi kékkel, amelyet Grabán Zsoltnak köszönhetek.

Szilva

II. Cingár

Bogdana

Nemesítésre használt bécsi kék bak a Ghinea testvérek tenyészetéből

Mecklenburgi kék bak Grabán Zsolt tenyészetéből

Eközben persze más sem tétlenkedett. Velencei András ügyesen összegyűjtött minden elérhető kék szallandert és ezekből egy nagyon komoly állományt rakott össze röpke két éve allatt. Forgács Lehelnél és Ábrahám Lajosnál  is ígéretesen alakulnak a kék szallanderek, de több más tenyészetet is említhetnék, ahol szép számban kezd megjelenni ez a színváltozat. Czekes Lóránd személyében megvan az első magyarországi tenyésztő is, aki kifejezetten erre a színváltozatra szeretne összpontosítani. A  növendékek iránti kereslet is megugrott, és bár a kék szallanderek rajzolatuk minőségét tekintve még nem vehetik fel a versenyt a fekete-, illetve havanna szallander rokonaikkal, a színváltozat jövője biztosítottnak tűnik. Ezt támasztja alá az a számadat is, mely szerint 2019-ben 26 kék szallander került regiszterbe, 2020 első negyedévében pedig már  40 példányra igényeltek számot a tenyésztők.

Együtt a három színváltozat

Végezetül röviden leírom, hogy genetikailag mi is ez a kék szallander, és hogyan lehet, érdemes dolgozni vele.  A kék szallander egyetlen locus-án különbözik a fekete szallandertől; ahol a fekete a domináns alléllal rendelkezik, ott a kék szallander a d betűvel jelölt recesszív allélpárt tudhatja magáénak, amely hígítja, diluálja (innen a d betű) a fekete pigmentet és így kék színt eredményez. Fekete szalanderrel épp ezért bármikor nyugodtan keresztezhető, hiszen az utódok vagy feketék, vagy kékek lesznek, hibás, el nem fogadott színváltozat nem jöhet ki belőlük. Ugyanez azonban nem érvényes a havanna szallanderrel való keresztezésre, mivel attól két locus-on is eltér, és keresztezésükből hosszú távon származhat el nem fogadott színváltozat is, mégpedig a lilla szallander. Ennek magyarázata azonban nem fér bele két sorba, ezért  majd egy másik írásban fogom kifejteni  részletesebben - most legyen elég annyi hogy havanna szallandert kék szallanderrel csak az keresztezzen, aki tudja a mendeli genetikát, átlátja a helyzetet és konkrét tenyészcélja van a keresztezéssel.