VIII. Fejezet - III. Sall ifjúságának gyümölcsei

Az V. Fejezetben már említettem, hogy III. Sall csodálatos karriernek nézett elébe mielőtt az orchidoptosis és a vele járó meddőség beárnyékolta az életét. Később ugyan a szabadságnak és a sok mozgásnak köszönhetően meggyógyult, de ez a kellemetlen epizód két jól elkülöníthető részre szakított a pályafutását. Ebben a fejezetben az ifjúságát és az abból az időszakból származó utódait szeretném részletesen bemutatni, ami azért is lesz nagyon egyszerű, mert mindössze egy alom maradt fenn ebből a periódusból.

III. Sall egy évesen

Az alom anyja Nelly volt, egy holland rajzolatú sallander nőstény, aki szintén II. Sall lánya volt, így tulajdonképpen egy szoros rokontenyésztésről beszélhetünk. A kölykök között volt néhány holland tarka is, amelyeket kiselejteztem, így maradt három - egy bak és két nőstény - amelyekkel számolhattam a tenyésztés során. A bak természetesen a IV.Sall nevet kapta, a szebbik nőstény pedig bibircsókra emlékeztető duzzanata miatt a Bibircs nevet érdemelte ki. A másik nőstényt, Krisztinát elajándékoztam Csíkszeredába, ahol a feledés homályába merült.

Nelly

IV. Sall eleinte semmi kiemelkedőt nem mutatott, kissé karcsú volt, látszólag nem hozta apja szép, kerek fejét. Közel egy év kellett neki ahhoz, hogy beérjen és megmutassa, hogy mi is van benne. Akkorra azonban olyan szépen összeállt a kép, hogy tulajdonképpen azóta sem sikerült egy hasonlóan jó kiállású, elegáns, pózolni szerető bakot előállítanom. Az igazi erőssége az állása, meg a fültartása volt, de a méretei miatt sem kellett szégyenkeznie, kifejlett korában a 6 kg-mal kacérkodott. A mai napig őt tartom az ideális székely nyúl megtestesítőjének, ha valaki azt szeretné tudni, hogy miként is kell elképzelni a fajtát, akkor a róla készült fotókat szoktam megmutatni. Színben ugyan azóta sokat javítottunk, de testtartásban verhetetlen. Sajnos nagyon kevés utód maradt hátra tőle, ezekről majd egy másik fejezetben beszélek részletesebben.

IV. Sall négy hónaposan

IV. Sall egy évesen

Bibircs ugyan sosem tudott a testvére szintjére emelkedni, főként a testtartását tekintve, de azért ő sem vált a fajta szégyenévé. Egy viszonylag nagy testű, jól pigmentált és jó anyai tulajdonságokkal megáldott nőstény lett belőle. Fő érdeme a bécsi kék projektben való részvétele volt, amelyről a következő fejezetben fogok bővebben írni. Később Lázárfalvára került, ahol egyetlen nőstény kölyköt hagyott maga után.

Bibircs

IV. Sall sikerességére alapozva bátran kijelenthetem, hogy nagy kár lett volna, ha III. Sall nem gyógyul ki az orchidoptosis-ból és nem hagy több utódot maga után. Szerencsére azonban a helyrejött és 2015-ben öt alomnak is ő lett az apja, jobbnál jobb kölyköket nemzve. Ha egyszer végleg leáldoz III. Sall csillaga, akkor erről a szép és eredményes öregkoráról is írok majd egy összefoglalót.