2015/08/30

IV. Fejezet - Hitler, a kaliforniai



Aki figyelmesen olvasta a blogomat az észrevehette, hogy milyen aprócska populációból indult is ki a székely nyúl, így nem lepődhet meg azon sem, hogy már az első év elteltével idegen vér bevitelére szorultam a túlságosan szoros rokontenyésztés elkerülése érdekében. A kiválasztott egy kaliforniai bak lett, amely az ismert fasiszta diktátorra hajazó hetyke, fekete bajuszának köszönhetően a Hitler nevet kapta. Ez egy nagyon jó kötésű, zömök, rövid bak volt, kitűnő húsformákkal és takarmány-értékesítő képességgel megáldva. Csúcsformában 5 kg körül mozgott, így méretben talált a székely nyulakkal, és mivel színgenetikailag is egészen jól illeszkedett a sallanderhez (homozigóta self, valamint a csincsillával szemben recesszív allél az A locuson), ezért nem volt más hátra, mint lehozni néhány almot tőle.


Hitler

Több anyanyúllal is próbálkoztunk, amiből végül egy egész seregre való Hitlerjugend született, de a székely nyúl megformálásában csak egyetlen nőstény jutott maradandó szerephez, ő viszont oszlopos tagja lett a tenyészkeretnek. Okoskának hívták, mivel egy rendkívül eleven és találékony nyúl volt. Apja kaliforniai színét örökölte, annyi különbséggel, hogy a fekete rajzolata fehér szőrszálakkal volt tűzdelve, ami értő szemek számára egyértelműen jelezte, hogy nem homozigóta self (gg), hanem heterozigóta (Gg) és íly módon tulajdonképpen agouti. Ez természetesen hátrányt jelentett, viszont anyja révén szerencsére sárga hordozó is volt (Bb), ezért sallander színű bakkal keresztezve az utódai 25%-ától még mindig megfelelő színt remélhettünk. 


Okoska, sötétebb orrú testvérével

Két alom született tőle, az egyik I.Sall-től, a második pedig nem mástól, mint II. Sall-től. Az előzetes számításoknak megfelelően mindkét alomban volt sallander színű kölyök, így összesen négy Hitler unokát is sikerült integrálnunk a székely nyúlba. Az első alomból a III. Fejezetben már említett Ludmilla nevű nőstény lett a kiválasztott, aki kifejezetten nagy termetű, szép színű anyanyúl volt, és később fontos szerepet kapott a havanna-sallander projektben (lásd később). A második alom felnevelésébe sajnos belepusztult Okoska, így a tíz napos árvák egy részét pipettával és kutyakölyköknek szánt tejporral próbáltuk meg felnevelni, a három legértékesebbnek tűnőt pedig dajkásítottuk.A három dajkásított kölyök egyikéből lett a fajta talán eddigi legmeghatározóbb bakja, III. Sall, két lánytestvére pedig  Szeplő és Szellő néven maradt fenn a krónikákban. Kettőjük közül csak Szeplőnek sikerült utódokat hátrahagyni, róla a későbbiekben még szót fogok ejteni.



Szeplő
 
A pipettázott kölykök sajnos kevésbé voltak szerencsések, közülük mindössze egy élte túl a kiképzést. Ő egy csincsilla színű nőstény volt és Dorka névre hallgatott. Mint színgenetikailag meglehetősen távol eső példánynak, nem szántunk neki szerepet a székely nyúl kitenyésztésében, de végül házi kedvencnek megmaradt és nem is bántuk meg, mert nagyon jó minőségű utódai lettek, amelyek a mai napig megtalálhatóak az állományunkban.


Dorka lánya, Ayra

Összegezve a fentieket, a Hitleres vérfrissítés kifejezetten sikeres volt, hiszen már az unokái is a célként kitűzött sallander színűek voltak, valamint a kaliforniai vérnek köszönhetően egyértelmű javulás látszott az anyai képességek meg a húsformák terén is.

Nincsenek megjegyzések: