Türingiai, izabella, madagaszkár

Mit takarnak ezek a megnevezések, hogyan jönnek létre ezen színváltozatok és miként hasznosíthatjuk őket a székely nyúl nemesítése során? A téma alapos áttekintéséhez és megértéséhez elengedhetetlen lenne a mendeli genetikában való alapfokú jártasság, de most mégis megpróbálom úgy összefoglalni a leglényegesebbeket ezekről a színváltozatokról, hogy egy mindenki számára érthető és használható információhalmaz jöjjön létre, melynek segítségével sikeresen eligazodhatunk a színek útvesztőjében. Ugyanakkor zárójelben szaknyelven is leírom a színek hátterében húzódó eseményeket azok kedvéért, akik szeretnének jobban elmerülni a témában.

A székely nyúlnak három színváltozata van standardizálva és hivatalosan elfogadva, mégpedig a fekete szallander, a havanna szallander és a kék szallander. Ezek egymással szoros rokonságot mutató színváltozatok, mindhárom fekete alapon nyugszik (G locus -homozigóta recesszív allélpár - gg), melyhez a sárga szín csatlakozik, létrehozva a jellegzetes rajzolatot (B locus - homozigóta recesszív allélpár - bb) és az egészet a csincsilla szín koronázza meg (A locus - homozigóta recesszív allélpár - achiachi), amely leállítja a sárga pigment (feomelanin) termelődését, létrehozva ezzel a világos hátat. Ez a képlet (achiachibbCCDDgg) eredményezi a fekete szallander színt. Ha a fekete szallander fekete pigmentjét (eumelanin) hígítjuk (D locus - homozigóta recesszív allélpár - dd), akkor az eredmény egy világosabb árnyalat lesz, mégpedig a kék szallander (achiachibbCCddgg). Ha a fekete pigment egy gén hatására nem a megszokott formájában jön létre (hiányzik, vagy kicserélődik benne egy aminósav), akkor az eredmény a csokoládé színű pigment és a mi esetünkben a havanna szallander szín (achiachibbccDDgg).

Fekete szallander

Kék szallander

Havanna szallander

Ha alaposan megfigyelünk egy türingiait, egy izabellát, vagy akár egy madagaszkárt, azt láthatjuk, hogy az oldalrajzuk épp olyan mint a mi szallandereinké (fekete, kék, vagy csokoládé színű), viszont a hátuk színe a sárgától a vörösig terjed. Amint azt fentebb is írtam, a csincsilla gén felelős a sárga pigment termelésének leállításáért, magától értetődik tehát, hogy az izabella, türingiai és madagaszkár színek esetében a csincsilla gén nem végzi a dolgát. Ez vagy azért van, mert nincs is jelen a nyúl sejtjeiben (AA - homozigóta domináns allélpár), vagy jelen van, de csak egy példányban, és azt elnyomja egy erősebb, domináns gén (Aachi - heterozigóta). A türingiai tehát egy olyan fekete szallandernek felel meg, amelyikben nem működik a csincsilla gén (A_bbCCDDgg), az izabella egy működő csincsilla gén nélküli kék szallander (A_bbCCddgg), és a madagaszkár tulajdonképpen a havanna szallander csincsilla gén mentes változata (A_bbccDDgg).

Türingiai

Izabella

Madagaszkár

Most, hogy túl vagyunk az elméleten, lássuk, hogy hogyan juthatunk el ezekhez a színekhez és mit is kezdhetünk velük? Egyáltalán kell-e kezdenünk velük valamit? Jelen pillanatban a fentebb emlegetett három színváltozatból egyik sem elfogadott a székely nyúl színpalettáján, és a közeljövőben valószínűleg nem is lesznek elfogadva, de mivel genetikailag csak a csincsilla gén hiánya különbözteti meg őket a szallander színcsoporttól, ezért nagyon nagy segítségünkre lehetnek a fajta nemesítése során. Ezek a színek ugyan elég ritkák, az óriás kosorrútól eltekintve, amely mindhárom színváltozatban előfordul, talán csak a türingiai színű türingiai nyúl jöhetne szóba (kreatív fajtanév), az viszont viszonylag kis testű és nehezen hozzáférhető. Viszont ha például bécsi kéket (AABBCCddgg) keresztezünk kék szallanderrel (achiachibbCCddgg), akkor az eső generációban egyszínű kék nyulakat kapunk, amelyek azonban már hordozzák a számunkra szükséges géneket is (AachiBbCCddgg). Ezeket megint csak kék szallanderrel fedeztetve már 25% izabellára és 25% kék szallanderre számíthatunk, a maradék 50% pedig egyszínű kék lesz. Nyilvánvalóan az elsődleges célunk a kék szallanderek tenyésztésbe fogása lesz, de ha ez valamiért nem történhet meg (betegség, alkati hiba, stb.), akkor nyugodtan fordulhatunk az izabellákhoz, hiszen ezek kék szallandertől származó utódainak már 50%-a kék szallander lesz és így röpke három generáció alatt friss vért és néhány értékes tulajdonságot  csempészhetünk a székely nyulainkba. Ugyanez a recept érvényes a fekete nyulakra (AABBCCDDgg) meg a fekete szallanderekre, valamint a havannákra (pl. zsanett havanna lepke - AABBccDDgg) meg a havanna szallanderekre is. A fekete szallandereknél értelemszerűen a türingiai lesz az átmeneti színváltozat, a havanna szallandereknél meg a madagaszkár.

Fajtatiszta türingiai nyúl

És hogy még egy kicsit csavarjak a dolgon, különböző, nem színtartó keresztezéseket követően elképzelhető, és a gyakorlatban elő is fordul kék hordozó türingiai (A_bbCCDdgg), havanna hordozó türingiai (A_bbCcDDgg), havannát és kéket is hordozó türingiai (A_bbCcDdgg), havannát hordozó izabella (A_bbCcddgg), vagy akár kéket hordozó madagaszkár is (A_bbccDdgg). Ez utóbbi három változattól már egyenes út vezet a lilla szallanderhez és a cseh megfejtőhöz, de ezekről részletesebben majd a következő cikkben.

Összegezve a dolgokat, az írásom fő célja nem az volt, hogy mindenkit vérfrissítésre és otthoni kísérletezésre buzdítsak - elég ha néhány elhívatott személy végzi ezt a munkát - sokkal inkább az, hogy egy általános képet nyújtsak a különböző szallander színekkel rokon színváltozatokról és azok egymással való kapcsolatáról, valamint hogy érthetőbbé tegyem, miért jelennek meg időnként a székely nyulas csoportban türingiai, izabella, vagy akár madagaszkár színű nyulak is. Ezek nem tekinthetőek fajtatiszta egyedeknek, de néhányunk számára egész jól hasznosíthatóak a nemesítés során, ezért időnként bemutatjuk őket, vagy csereberélünk is velük.